2025-ös munkaerő-toborzási trendek: Mit várnak el a HR-esek a jelentkezőktől?

Ez az elemzés részletesen feltárja, hogyan értékelik a toborzók az önéletrajzokat, motivációs leveleket és a jelentkezők alkalmasságát. Bemutatja többek között, hogy hogyan használják a HR-szakemberek a jelöltkezelő szoftvereket (ATS); milyen szerepet játszik a mesterséges intelligencia által generált tartalom az álláspályázatok esetében, és mely hibákat tartják a szakemberek a legelfogadhatatlanabbnak. A formázási sajátosságoktól a szakmai út bemutatásán és a kulcsszóhasználaton át az önéletrajz fájlformátumáig a kutatás eredményei betekintést nyújtanak abba, hogy milyen tényezők alapján születnek manapság az álláspályázatokat elbíráló szakemberek döntései.

Az első benyomás: az önéletrajz

Az önéletrajzok értékelésekor a toborzók villámgyorsan hoznak döntéseket. A felmérésben részt vevő 1013 HR-szakember többségének mindössze 30 másodperc is elég ahhoz, hogy eldöntse, érdemes-e tovább foglalkozni egy pályázattal. De vajon mit néznek meg először ebben a fél percben?

Íme a válasz:

1. 82,6%-uk a szakmai tapasztalatokra fókuszál,
2. 63,7%-uk számára a kulcsészségek az irányadók,
3. 37,7%-uk az iskolai végzettségre kíváncsi,
4. 32,5%-uk pedig számszerűsíthető eredményeket keres az önéletrajzban.

Mi a helyzet az olyan opcionális részekkel, mint például a hobbik szekciója? A megkérdezetteknek mindössze 7,9% veszi figyelembe a szabadidős tevékenységeket annak érdekében, hogy megítélje, mennyire illeszkedik a pályázó a cégkultúrába. Az önkéntes munka viszont más kategória: a HR-esek 57,5%-a szerint a közösségi munka releváns szakmai tapasztalatnak számít.

Szakértői tipp: Tedd fel magadnak a kérdést: „Az önéletrajzom elég jól meséli el a szakmai történetemet ahhoz, hogy a toborzó meglássa a releváns tapasztalataimat?”

További hasznos adatok:

• A válaszadók 94,5%-a előnyben részesíti, ha a szakmai tapasztalatok fordított időrendi sorrendben szerepelnek az önéletrajzban.
• 37,3%-uk először az iskolai végzettséget nézi meg,
• míg 32,5%-uk a számszerűsíthető eredményeket.
• A megkérdezettek 98,7%-a értékeli, ha az önéletrajz konkrét, mérhető eredményeket tartalmaz.
• 53,5%-uk szerint a szakmai profilnak tükröznie kell a releváns munkatapasztalatot, míg a válaszadók 60,7%-a elvárja, hogy a legfontosabb készségeket és eredményeket is kiemelje a szakmai összegzés.

Szakértői tipp: Ha nem rendelkezel a megpályázott pozícióhoz szükséges konkrét készségekkel, használd a motivációs levelet arra, hogy hidat építs a meglévő és átültethető készségeid, valamint a munkáltató által elvárt kompetenciák között.

Az önéletrajz megjelenése és elrendezése

A dokumentum megformázása is kulcsfontosságú az előszűrésnél. A megkérdezett HR-szakemberek 96,6%-a állítja azt, hogy az önéletrajz dizájnja befolyásolja a döntéseket, 30,1%-uk szerint pedig jelentős hatása van a megjelenésnek a döntéshozatalra.

Íme a toborzók elvárásai:

• 98,8%-uk nagyra értékeli a letisztult és egységes formázást.
• 44%-uk a fordított kronológiai sorrendet, 21,4%-uk a funkcionális elrendezést, 20,1%-uk pedig a kombinált szerkezetet részesíti előnyben.
• 80%-uk a pontokba szedett felsorolásokat preferálja, a folyószöveges megoldást pedig mindössze 6,7%-uk kedveli.

A fájlformátum is számít:

• A toborzók 76,8%-a a PDF-ben küldött pályázatokat részesíti előnyben, és csupán 12%-uk preferálja a Word formátumot.
• 51%-uk a kétoldalas önéletrajzokat kedveli; 82,1%-uk szerint az 1-2 oldal ideális hosszúság; 31,1%-uk pedig az egyoldalas formátumot tartja előnyösnek.
• 72,2%-uk pozitívan vagy semleges módon viszonyul a színek használatához;
• 59%-uk preferálja a klasszikus betűtípusokat, mint a Times New Roman vagy a Calibri;
• és 49,9%-uk elfogadhatónak tartja az önéletrajzban a képeket, ha azok relevánsak, 46,7%-uk azonban kizárólag szöveges önéletrajzot szeretne látni.

Jelöltkezelő rendszerek (ATS-ek)

Az önéletrajzok nagy része nem jut el humánerőforrás-szakemberhez, hacsak át nem megy egy ATS jelöltkezelő rendszer szűrőin.

A felmérés eredményei alapján:

• a munkaerő-toborzók 76,3%-a legalább alkalmanként használ ATS szoftvert a pályázatok előszűrésére;
• 73%-uk a pályázók szakmai tapasztalatának szintjét méri fel ATS segítségével;
• 64,9%-uk a kemény készségeket szűri meg;
• 59,2%-uk korábbi munkakörök megnevezését keresi;
• 55,2%-uk szerint a releváns kulcsszavak használata elengedhetetlen a továbbjutáshoz;
• 40%-uk pedig – az ATS-ek általi olvashatóság szempontjából – döntő tényezőnek tekinti a formázást.

A szakemberek szerint az alábbi szempontokra kell figyelned, ha ATS-optimalizált önéletrajzot szeretnél készíteni:

1. A munkakör-megnevezések és dátumok legyenek egyértelműek (69,1%)
2. Használj releváns kulcsszavakat (55,3%)
3. Ne maradjon ki az iskolai végzettség (49%)
4. Megfelelő formázás, letisztult összkép (45,7%)
5. Tanúsítványok és képesítések megadása (33,6%)

Szakértői tipp: „Nincs időnk rosszul formázott önéletrajzok kibogozására” – jegyezte meg az egyik munkaerő-toborzó.

Ilyen a hatásos motivációs levél

Egy önéletrajz önmagában nem elég; a siker érdekében a motivációs levélnek is meggyőzőnek kell lennie, ugyanis a munkaerő-toborzók 82,8%-a szinte mindig, 53,3%-uk pedig minden egyes alkalommal elolvassa azt. Amiben a HR-szakemberek döntő többsége (95,1%) egyetért, az az, hogy a motivációs levelet minden esetben az adott pozícióra kell szabni.

Mit keresnek tehát a HR-esek egy motivációs levélben?

• 58,2%-uk releváns munkatapasztalatról olvasna;
• 54,1%-uk várja el, hogy világosan megjelenjen a levélben a jelentkező motivációja;
• 51,8%-uk figyeli, hogy mennyire célzott és pozícióra szabott a levél;
• 68,6%-uk elvárja, hogy a levél üzenete illeszkedjen a cég küldetéséhez és értékeihez;
• 74%-uk előnyben részesíti, ha a levél tartalma eredeti és egyedi;
• és 83,7%-uk értékeli a koherens történetmesélést – különösen a motiváció, az elért sikerek vagy a karrierváltás bemutatása esetén.

Szakértői vélemény: „Egy általános, sablonos levél nem feltétlenül árt, de nem is segít kitűnni a jelentkezők közül” – fogalmazott az egyik toborzó.

Ami jelentősen rontja az esélyeket:

• A szakértők 56,6%-a kizáró oknak tartja a helyesírási hibákat és nyelvtani hiányosságokat,
• 55,2%-uk pedig az irreleváns információk elkerülésére hívja fel a figyelmet.
• 53,8%-uk nem kedvel a túl hosszú motivációs leveleket (95,5%-uk szerint fél-egy oldal az ideális terjedelem).
• 53,9%-uk állítja, hogy a pozícióra és cégre szabás hiánya gyakori hiba.

Mesterséges intelligencia által generált motivációs levelek

A mesterséges intelligencia hivatalosan is belépett az álláskeresés világába – és ezzel a  toborzók is tisztában vannak. A megkérdezett szakemberek 81,6%-a találkozott MI által generált motivációs levéllel, és mindössze 3,3%-uk mondta azt, hogy nem tudná megállapítani, hogy mesterséges intelligencia írt-e egy levelet.

A Jobseeker felmérése szerint a toborzók általában felismerik az MI által generált motivációs leveleket – és véleményük is van azokról.

Árulkodó jelek:

• 61,1%-uk a személytelen, sablonos tartalom,
• 59,8%-uk a stílus és a hangvétel,
• 57,4%-uk a túl általános megfogalmazás,
• 41,3%-uk a túl formális vagy „robotikus” nyelvezet,
• 43,7%-uk pedig tartalmi következetlenségek alapján következtet arra, hogy mesterséges intelligencia készítette a levelet.

Szakértői tipp: Az MI hasznos lehet, de a munkaerő-toborzók személyes üzenetet várnak a pályázóktól. „Felismerjük a sablonos és személytelen tartalmat” – fűzte hozzá egyikük.

És hogyan reagálnak a toborzók az MI-tartalomra?

• 54%-uk kisebb eséllyel juttat tovább olyan álláspályázatot, amelyben a motivációs levél egy szerkesztetlen, MI-generált dokumentum.
• 34,1%-uk alaposabban átnézi azokat a pályázatokat, amelyekről gyanítja, hogy MI-generált szöveget tartalmaznak.
• Mindössze 11,6%-uk kezeli az MI-generált pályázatokat úgy, mint a saját készítésű, eredeti anyagokat.

Szakértői vélemény: „Nincs bajom az MI-vel addig, amíg gondosan megszerkeszti a pályázó a levelet. Ha úgy tűnik, mintha egy az egyben a ChatGPT írta volna, a jelentkező pedig semennyi energiát nem fektetett bele, akkor esélytelen a továbbjutás.”

Hogyan tűnhetsz ki a tömegből?

Az olyan alapvető információk, mint a szakmai tapasztalat és a releváns készségek, valamint a megfelelő formázás csak a belépőt jelentik. A versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen, hogy cégre és pozícióra legyen szabva mind az önéletrajz, mind a motivációs levél. A célzott és egyedi tartalom ugyanis azt tükrözi, hogy a pályázó elhivatott, figyel a részletekre és komolyan veszi a jelentkezési folyamatot.

Így tűnhetsz ki a jelentkezők közül:

• A toborzók 64,8%-a a kommunikációs készséget tartja a legfontosabb puha készségnek.
• 57,7%-uk a problémamegoldó készséget, 57,1%-uk pedig a csapatban való együttműködést emelte ki.
• 60,7%-uk elvárja, hogy a pályázók az önéletrajz összegző részében, a szakmai profilban is kiemeljék kulcskompetenciáikat.

Szakértői tipp: „Mutasd meg egyértelműen, hogy valóban érdeklődsz az adott cég iránt. „Nézz utána a vállalat céljainak, értékeinek, nyilvános kommunikációjának, és építsd bele ezeket az információkat a motivációd és az általad kínált értékek bemutatásába.”

Mi történik az első próba után?

Amennyiben egy önéletrajz kiállja a „30 másodperces próbát”, az alábbiakra lehet számítani:

• Körülbelül 11,5 perc figyelmet kap, miközben alaposan elolvassák és összehasonlítják más önéletrajzokkal.
• Azoknak az önéletrajza, akiket behívnak állásinterjúra, átlagosan 1 óra és 22 perc figyelmet kap.

A teljes kiválasztási folyamat azonban napokig, hetekig, sőt akár hónapokig is eltarthat a pozíciótól és a cég méretétől függően.

„Az igénytelen és sablonos pályázatokat azonnal kiszúrjuk” – ahogy az egyik válaszadó fogalmazott.

Mindez tehát azt jelenti, hogy egy álláspályázat sorsa perceken belül eldől – ahhoz pedig, hogy versenyben maradjon, eredetinek, precíznek és pozícióra szabottnak kell lennie.

Tanulság: minden egyes szakasz számít

A felmérés megerősíti, amit az álláskeresők sejtenek: a toborzók gyorsan döntenek, és ugyanúgy figyelnek a megjelenésre, mint a részletekre. Az MI nem helyettesíti az ember által belefektetett munkát; a formázással nem lehet elfedni a kevés szakmai tapasztalatot, és a hobbik sem győzik meg a HR-est, ha a pályázat összességében gyenge.

A kulcs a célzott, hiteles megfogalmazás, a letisztult kivitelezés és az átgondolt szerkezet.

Ahogy az egyik HR-szakember tanácsolja: „Fogalmazd meg világosan, mi a célod, és a pályázati folyamat minden részét ehhez a célhoz igazítsd.”

Az önéletrajzodnak nem kell tökéletesnek lennie – az a fontos, hogy tudatosan építsd fel.

A kutatás háttere

A jelentés alapjául a Jobseeker 2025-ben végzett online felmérése szolgál, amelyben 59 országból összesen 1013 HR-szakember vett részt. A válaszadók mindannyian a humánerőforrás területén dolgoznak, és álláspályázatok elbírálásával foglalkoznak.

A kutatás azt vizsgálta, mely tényezők befolyásolják leginkább, ki kap lehetőséget állásinterjúra – beleértve az önéletrajz tartalmi és formai jellemzőit, a motivációs levelek szerepét, az ATS-kompatibilitást, a mesterséges intelligencia használatát, valamint a leggyakoribb buktatókat. A válaszadók többválasztós és nyílt végű kérdésekre reflektáltak, így a kutatás kvantitatív adatokkal és kvalitatív meglátásokkal is hozzájárul a jelenlegi toborzási preferenciák jobb megértéséhez.